No, hát most már tényleg tisztul a kép. (nem úgy mint a szociknál Gyurcsány utódlása körül) Mint kiderült, azért van néhány plusz lemezdarab, ami nem akarja tovább folytatni a pályafutását karosszéria elemként, és mint ilyen, övön aluli ütést visz be a bankszámlámnak.
Azonban amíg boxban mélyütésért megint a bíró, addig itt önként és dalolva tartottam oda érzékenyebbik felemet, és adtam fel a rendelést a hiányzó pléhdarabokra. Ilyen a két hátsó sárvédő, a bal első külső dob és sárvédő, (ezek ma érkeztek) illetve a pedáltartó is (ez utóbbi aus Österreich von Robert Prokschi). A menetrendbe illeszkedik a két padlólemez cseréje is, melyeket a héten várok, hogy megérkezzenek. Ha ezek megjönnek, akkor gyakorlatilag nem nagyon marad mit kicserélni az autón... Na jó, azért lenne még mit. Pl. ami gondot jelent, hogy bal oldali ajtó alja erősen perforált, így amennyiben lehet, ki kellene cserélni. Viszont 56e forintot nem akarok egy új ajtóért adni. Tehát akinek van egy felesleges ilyen darabja, az kérem jelezze!
Alakul a motor is. A múlt héten beszéltem Tóth Gabival, aki miután megbontotta a motort, javasolta, hogy cseréjük ki a vezérműtengelyt, a vezérműláncot, és gyűrűzzük meg a motort, ja és cseréljük ki a csapágyakat. Pedig hallásra, és működésre csak a lánc volt biztos. Hát itt tartunk. Eddig a karosszéria kezd összeállni, és remélhetőleg megjön a jó idő, és vele együtt a kedvem is, hogy a meglévő és visszaszerelésre kerülő elemeket újszerűvé varázsoljam. Az egyik ilyen projekt lesz a műszeregység felújítása. A napvédő részén eléggé lekopott róla a festék. Ezt pótolni kellene valahogy, de ötletem még nem sok van rá. Lassan el kell kezdenem azokat az apró alkatrész rendeléseket, amik kellenek majd a végszerelésnél. Ezek listája elég hosszú, így most nem kezdek bele. Apránként úgyis látni fogjátok. Azt gondolom, hogy globalice most kezdődik a dolog orális része, nevezetesen szájjal fogom kielégíteni néhányszor a sorsot, vagyis nyílt és egyenes magyar fogalmazással szopni fogok néhány dologgal... Hiszen eddig többször olyan orbitális nagy mázlim volt (pl. doblemez), hogy ennek lassan, de biztosan vége fog szakadni. Bár, ahogy művelt német mondja: Who knows?
