Az átlagember szemében minden ötkilós egyforma. Pedig számos változata létezett. Ez egyébként nem is csoda, hiszen a 1957-es bemutató és a 1975 augusztusi gyártás leállítás között eltelt 18 év és kigördült a gyárkapun 3 432 226 db kis Fiat.
Szép lassan majd igyekszem végig venni az összes változatot, (már ha egyáltalán lehetséges ez) de most a sajátom apropóján az 500 L azaz Lusso változatról ejtenék néhány szót. Ezt a modellt 1968 szeptemberében kezdte gyártani a Fiat. Az ok egyszerű volt. Ekkora már nem egyszerűen egy mobilitást biztosító eszközre volt szükség. Ráadásul voltak, akik bár rajongtak a 500-as formájáért, de túl puritánnak tartották a felszereltségét. Erre válaszul jelent meg a Lusso kivitel. A navigációhoz, head-up display-hez, 9 légzsákhoz szokott vásárló talán furcsán tekint az akkori extrákra. Az egyik ilyen extra volt a fényezés. Ekkor jelent meg a sportosság "ne továbbjának" számító fekete szín a kínálatban. De hasonlóan csábító volt a megváltozott dísztárcsa, a kormózott "gallytörő" elöl és hátul a lökhárítón, vagy a krómszegély az első és hátsó szélvédő valamint az esőcsatorna körül. Így kívülről mindenki rögtön tudta, kivel-mivel van dolga. Az extrák sora azonban nem ért véget. Belül egy műanyag elemmel leburkolták az 500 F-ben meztelenül éktelendkedő műszerfalat, és a 850-es kormányát illetve műszeregységét szerelték bele. A kárpitok is igényesebb kialakítást kaptak, és már térképzsebet is szereltek az ajtókra. Motorikusan nem volt eltérés az 500 F és L kivitel között.